Hírek

« vissza
2015. február 25.

Gépjármű kárrendezési tanácsok


Mire érdemes odafigyelni, hogy probléma nélkül jussunk hozzá a nekünk járó kártérítési összeghez? 

Baleseti bejelentő – fontos, hogy az autónkban mindig tartsunk néhány nemzetközi (a köznyelvben a színe alapján ’kék-sárgának is nevezett) baleseti bejelentőt, így akár több szereplőt érintő eseményt is hiánytalanul le tudunk dokumentálni a biztosítók által elvárt formában. A helyszínen készségesnek tűnő károkozó később megváltoztathatja álláspontját, ezért fontos, hogy egyértelműnek tűnő esetekben is írásban külön is kérjünk tőle nyilatkozatot a bejelentő 14. megjegyzés pontjában arról, hogy a balesetben elismeri a felelősségét. Okostelefon: mire jó, és mire nem? – Számos biztosító kínál okostelefonra baleset-bejelentési alkalmazást, ám ez nem helyettesíti az előbb említett dokumentumot. Leginkább azért nem, mert az ott közölt információkat a felek nem tudják hitelesen igazolni aláírásukkal. Arra viszont mindenképpen ki tudjuk használni mobiltelefont, hogy a megfelelő dokumentálás érdekében a lehető legtöbb körülményt igyekezzünk fényképen is rögzíteni. Rendőr kihívása – A baleseti események nagy részében a felek rendőr közreműködése nélkül is rendezni tudják a szükséges teendőket. Három esetben azonban mindenképpen hívjunk rendőrt a helyszínre: -személyi sérüléssel járó baleset esetén, -ha felmerül a gyanú, hogy a másik fél ittasan vezette járművét (ha erről jegyzőkönyv készül, akkor szinte vitathatatlanná válik a felelőssége) - ha a felelősség és más fontosabb körülmény megítélésében eltérő a felek álláspontja. Több elem sérülése - Főként többszörös ütközés esetén fordul elő, hogy az autón eltérő helyeken is keletkezik sérülés. A biztosítóval történő egyeztetések során sokszor problémát okoz annak egyértelmű igazolása, hogy e sérülések mindegyike az adott baleset során keletkezett, ezért ezek megfelelő dokumentálására (fénykép, tanúk, rendőrségi jegyzőkönyv) fokozottan oda kell figyelni.  

Kárbejelentésnél tartsuk be a határidőt – Ha tehetjük, a kárt 2 munkanapon belül jelentsük a biztosítónak (vagy a vele kapcsolatban álló szakszerviznek). Mindez nemcsak azért fontos, hogy a folyamatot elindítva mielőbb a pénzünkhöz és a megjavított autónkhoz jussunk, hanem amiatt is, mert a késlekedés – főként, ha több sérülés is van az autón – felvetheti a gyanút, hogy egyes károk nem is a baleset időpontjában keletkeztek. Ez pedig az ügyintézés további elhúzódását, rosszabb esetben a kárigény egy részének elutasítását is eredményezheti.

Hiányos dokumentáció – A biztosítót ugyan jogszabály kötelezi arra, hogy három hónapon belül mindenképpen meghatározza a kárösszeget, ám az óra csak akkor kezd ketyegni, ha valamennyi, a biztosító és szerviz által kért dokumentumot rendelkezésre bocsátottunk. Kárügyintézés elhúzódásának ez a leggyakoribb oka. Cégek esetén sokszor egy hiányzó bélyegző, ÁFA-nyilatkozat vagy az aláírási címpéldány másolatának hiánya is akár hetekre megakaszthatja a folyamatot.   Kárösszeg megállapítása Vagyoni és nem vagyoni kártérítés – A balesetben nem csupán a jármű sérülhet. A biztosító személyi sérülés vagy egyéb vagyontárgy (ruházat, poggyász, szemüveg, stb.) károsodása esetén is köteles jótállni. Kevesen tudják, de ha a jármű igazolhatóan pótolhatatlan a javítás idejére, a kölcsönzött bérautó díját is térítenie kell. Mindehhez azonban ezeket a kárigényeket is egyértelműen jeleznünk kell a biztosító felé. Nem köt a rendőrségi jegyzőkönyv sem – a biztosítónak jogában áll a károsult vétlenségéről kiadott rendőrségi igazolás ellenére is elutasítani a kárigényt, vagy kármegosztást megállapítani.

Totálkár – Gyakori probléma a roncsérték meghatározása is. A biztosítók által meghatározott értéken ugyanis gyakran nem sikerül a roncsot értékesíteni. Ebben az esetben azt kell elérni, hogy a biztosító vagy segítsen a vele szerződő kereskedőkön keresztül a megadott roncsértéken eladni az autót, vagy térítse meg a roncsra beszerzett ajánlatok és a megállapított roncsérték különbözetét.

Avultatás – Megkerülhetetlen biztosítási alapelv, hogy a károsult nem gazdagodhat a káresemény kapcsán. Ez vonatkozik a beépített alkatrészekre is, vagyis például öreg autó esetén egy alkatrészcsere során sem fizeti ki a biztosító az alkatrész teljes vételárát, csupán annak avultatott mértékét.